Peppa malacos fakanálbábok

Éppen elkészült a névnapi ajándék és fülig ért a szája az ünnepeltnek, mikor meglátta. Családi bábozást csaptunk a kanapé mögött, a történet a szokványos földön fetrengős nevetéssel zárult.

Ismered Peppáékat? A történetek és a figurák is nagyon egyszerűek, egyszerűen elkészíthetőek. Ráadásul imádok filccel szöszmötölni, minél aprólékosabb a végeredmény, annál nagyobb benne a kihívás. A malaccsalád elkészítése nem volt nehéz feladat, inkább csak időigényesnek mondanám. A részfeladatok tökéletesen beilleszthetőek a hétköznapokba, bármikor félre lehet tenni a félkész bábokat. Csináltam a játékoknak tárolót is, egy textilszatyor formájában, amire Peppáék házát applikáltam.

A szabásmintát kézzel rajzoltam, de rengeteg képet lehet találni róluk, úgyhogy még rajzolni sem kell. Elegendő, ha letöltesz egy képet, a kívánt méretre nagyítod a figurát, kinyomtatod, majd körbevágod. Készíts listát és nézd át a meglévő filc és cérnakészletedet, mielőtt elmész vásárolni, mert nagyon sokféle színre lesz szükséged.

Hozzávalók:

10-15 cm-es figurákhoz:

• filc darabok: mindegyik színből elég volt 20 cm, a halvány rózsaszín kivételével bőven maradt is mindegyikből
• filccel megegyező színű cérnák
• kevés vatta
• ragasztó (ajánlott)
• spárga
• fakanalak
• olló, gombostű

Táskához:

• filc darabok
• filccel megegyező színű cérnák
• táska részei kiszabva (kb. 25cm x 25 cm-es a végeredmény)
• cipzár (teljes szélessége egyezzen meg a táska részeinek szélességével)
• ragasztó
• olló, gombostű

Az alap ötletem az volt, hogy megcsinálom a szűk család tagjait, méghozzá úgy, hogy hátulról a fejükbe lehessen dugni egy fakanalat.

Először kiszabtam a figurákat, majd kézzel megcsináltam az arckifejezéseiket. Nem győzöm hangsúlyozni, hogy nagyon egyszerűek, elég hamar visszamosolyognak rád. (Papa malac eredetileg sötét türkiz színű ruhában jár.)

A kezek és a lábak spárgából és végtagonként két filcdarabból készültek. Többször is át kell varrni a spárga és a filc találkozásánál, hogy a spárga ne csússzon ki a helyéről.

Az egyik alvásidőben született Dínó bácsi, akit nem tettem varrógép alá, legfőképp a méretei miatt. A fogait cikkcakk olló segítségével vágtam, a végtagok itt is spárgából készültek. Zsoli malachoz viszonyítva nem teljesen méretarányos, de nem is az volt vele a célom. 

Visszatérve a malacokhoz, miután elkészültek az arcvonások és a fakanál zsebek (lásd 3. kép a bejegyzésben), el lehet készíteni a fejüket. Először levarrtam a füleket, amiket ezután beletűztem a két anyag közé. Varrógéppel varrtam össze a két filcréteget. Alul, a nyaknál hagytam egy 4-5 centis nyílást, mert szerettem volna minimálisan kitömni őket, illetve ebbe a nyílásba varrtam bele a ruhájukat is. 

Miután elkészült egy fej, kitömtem egy kevés vattával, majd hozzátűztem a ruha részt, illetve a végtagokat. Ha ez kész, körbe lehet varrni a fej, nyaki részét is. 

Ezután (a fejhez hasonlóan, varrógéppel) körbevarrtam a ruha részt, és a nyakhoz hasonlóan itt is nyitva hagytam alul, a lábaknál. Ezután jött bele egy kevés vatta, majd a lábak, és varrás, amivel bezártam Peppa ruháját. Így készült el egy figura.

Ezután következett a házikós szatyor. Maradék farmerszerű vászonból, fehér pamut anyagból és filcből készült. A ház részeit ragasztóval rögzítettem varrás előtt.

A szabásminta 7 részből áll: 2 hosszú csík vászon (pántok), 2 négyzet alakú vászon (szatyor külső része), 2 rész négyzet alakú fehér pamut anyag (szatyor belső része), cipzár.

A nagyobb filcrészeket géppel, a kisebbeket kézzel (nap, felhő,kilincs) varrtam fel. 

Miután elkészült a minta, össze lehet varrni a táska részeit. Először a fogantyúkat.

Ezután varrd hozzá a bélés tetejéhez a cipzárt méghozzá úgy, ahogy azt a képen látod. A bélés színe felfelé (vagyis feléd) nézzen. 

Ezt követően a szatyor egyik külső részét (amihez előzőleg hozzávarrtad a fogantyúkat) varrd hozzá a cipzár tetejéhez. A külső rész színe befelé, a bélés felé nézzen. 

Fordítsd meg az egészet úgy, hogy szabaddá váljon a cipzár másik fele (lásd következő kép). Illeszd ezt a cipzárrészt a bélés másik feléhez, pont úgy, ahogy az első béléshez is hozzávarrtad (a tetejéhez).

Ha ez is kész, varrd hozzá a cipzárhoz a szatyor másik, külső részét, szintén színével lefelé.

Hajtsd ketté a cipzár mentén a szatyor részeit.

Varrd le a cipzár mellett a két anyagot, hogy használat közben ne csípődjenek be.

Nincs más hátra, mint a szatyor külső széleit és a bélést összevarrni,majd az egészet kifordítani. Ehhez először is nyisd ki a cipzárt! Ezt ne felejtsd el, ezen a nyíláson keresztül tudod majd kifordítani a táskát. Majd hajtsd ketté a szatyrot, de most ne a cipzár mentén, hanem jobb oldalon legyen a külső rész, és bal oldalon a bélés (vagy fordítva, ez mindegy). Körbe kell varrnod az így keletkezett téglalapot, egy kb 10 cm-es nyílás kivételével. Ezen a nyíláson (és a nyitott cipzáron) keresztül fogod tudni majd kifordítani a táskát.

Ha ezután kifordítod a táskát, ezt kell látnod. Mindössze a bélésen van egy nyílás,amit össze kell varrni és már kész is!

Ha a mintát nem számoljuk bele az időbe, akkor kevesebb, mint fél óra alatt, néhány egyenes varrással elkészíthető egy bélelt, cipzáras szatyor. 

Jó érzés volt elkészíteni őket, bátran vágj bele te is! A szűk családon kívül van még egy rakás szereplő, jól lehet bővíteni a készletet.

Mosható tasak piknikezéshez

Még mindig április van, és továbbra is a szabadtéri programokhoz kötődő varrós projekteké a főszerep. A telefontartó övtáska után, most itt a mosható tasak, piknikezéshez! A bejegyzésben részletes útmutatót találsz, és rengeteg képet, hogy biztosan sikerüljön elkészíteni.

Kisgyerekkel járod a várost? Szeretsz piknikezni? Mindig hordasz magadnál egy kis ropogtatnivalót? Akkor biztos ismerős érzés, hogy a nejlon zacskó mindig a legrosszabbkor szakad ki és folyton morzsahegyek állnak a táskád alján. Ezért legközelebb inkább műanyag dobozban viszed magaddal a kekszet, ami praktikus ugyan, de rengeteg helyet foglal el az amúgy is mindig teletömött táskádban. Ezenkívül, ki ne szeretne bele azonnal egy ilyen szép és praktikus táskába? Velem pontosan ez történt, és mint általában, most is kicsit továbbgondoltam az elkészítését, már, ami az anyaghasználatot illeti.

A "mosható" világ egyre több tárggyal gyarapodik, ami örvendetes, hiszen biztosan találsz köztük olyat, ami a te életedet is könnyebbé, színesebbé és, hogy ne kanyarodjunk el nagyon az eredeti céljától, fenntarthatóbbá teszi. Sokféleképpen elkészítheted, hiszen a tasak tulajdonképpen egy bezárható zseb, valamilyen víztaszító anyagból. A szabásmintáját téglalapok jelentik, melyek méretét te döntöd el, attól függően, hogy mit szeretnél benne tárolni. Praktikus, ha többféle méretben is elkészíted. Anyaga eredetileg viaszos vászon, vagy egyéb, vízlepergető anyaggal kezelt textil lehet. Nálam egészen véletlenül volt egy darab zuhanyfüggöny. Olyan típus, ami műanyag szálakból szőtt és mosógépben mosható (nem a törölhető verzió). Azt találtam ki, hogy ez kiváló lesz bélésnek, külső anyagnak pedig választok a maradék pamutvásznaim közül.

Első lépésként szabd ki a tasak részeit. Összesen 6 darabból áll a szabásminta: 

• 2 azonos méretű, nagyobb téglalap (külső anyag és bélés), ez lesz a zseb, az enyém 18 x 30 cm.
• 2 azonos méretű kisebb téglalap (külső anyag és bélés), ez lesz a ráhajtható rész, nálam 18 x 8 cm.
• 2 azonos méretű tépőzár-fél (a teljes szélességnél kb. 3 centivel rövidebb), használhatsz helyette patentokat is

Ezután varrd fel a tépőzár részeit. A bolyhos fele kerüljön a ráhajtható rész belsejére. Úgy pozícionáld, ahogy a képen is látható: középre mindkét felét, és a bolyhosat egy kicsit közelebb a bélés hosszanti feléhez. Érdemes duplán levarrni, hogy bírja a mindennapos használatot.

A következő lépésekben a ráhajtható része készül a tasaknak. Ha szeretnéd, hogy a sarkai ne legyenek szögletesek, akkor használj egy poharat az ív megrajzolásához. A lekerekítést érdemes akkor megcsinálni, amikor már egymáshoz tűzted a két anyagot. Színűkkel egymás felé: nálam a virágos és a tépőzáras rész érintkezett egymással. 

Ha elkészültél az ívekkel és a felesleget is levágtad, varrd össze a két réteget és tisztázd el a széleket. A zuhanyfüggöny anyaga rettenetesen foszlott, ezért ez utóbbi lépést nem hagyhattam ki. Az alsó, hosszabb egyenes rész mentén nem szükséges összevarrni a két anyagot, hiszen ezen a szakaszon fogod hozzávarrni a tasak zseb-részéhez.

Fordítsd vissza az anyagot és már el is készült a ráhajtható rész.

Utólag döntöttem úgy, hogy díszvarrást is csinálok rá, így erről nincs köztes kép, csak a végeredményen látszik. Szerintem praktikusabb ezzel a plusz varrással, nem csúszik szét a két anyag használat közben.

Az ötödik lépésben készítsd el a zsebet: a külső anyagból és a bélésből is. Egyszerűen hajtsd félbe a téglalapokat és varrd össze, majd tisztázd el a széleiket. 

Ezt követően kell összevarrni a tasakot. Természetesen teljesen egymásba kell tolni a részeket, a kép csak segítség, hogy ne vessz el a sok ki- és befordítás között. Fogd meg a külső részt és told bele a bélésként szolgáló tasakot, amit előtte visszafordítottál (így a varrás bentre került). Ezután helyezd el a két réteg között a ráhajtható részt (amit szintén színével kifelé fordítottál már): értelemszerűen a tépőzár bolyhos része a szúróssal átellenes oldalon legyen, illetve a megfelelő anyagtípusok érintkezzenek egymással (nálam a virágos a virágossal és a fehér a fehérrel). Ha a szöveg nem lenne teljesen érthető, nézd meg ismét a fenti képet segítségképpen.

Ha alaposan és pontosan összetűzted a 3 részt, elkezdheted összevarrni őket méghozzá úgy, hogy nyitva hagyod egy kis (kb. 5-6 centis) szakaszon a varrást. Ez lesz az a nyílás, amin keresztül majd visszafordítod a tasakot.

Utolsó lépésként fordítsd ki, vagyis vissza a tasakot a nyíláson keresztül. Tetszik? Varrd be a lyukat és már használhatod is!

Elő a hűtőtáskával, és irány a zöld!

Tarthatsz benne magokat, kekszet, szendvicset, vagy bármit, ami nem folyik nagyon. Az almaszeletek is megmaradtak, a zuhanyfüggöny tökéletes bélésnek bizonyult. Ha koszos lesz, csak dobd be a mosógépbe, nagyon hamar megszárad. A tépőzár helyett használhatsz patentokat is, és az anyagtípusokkal is érdemes kísérletezned, én biztosan kipróbálom viaszos vászonból is.

Rajzolt alvópajtások és egyéb házi állataink

Nem csak varrni, de rajzolni is nagyon szeretek. Azt is szeretem, ha más rajzol, legyen az gyerek vagy nagymama, a hangsúly az alkotáson van. Szerintem mindenki tud rajzolni, akinek vannak önálló gondolatai, csak a bátorsága valahol eltévedt a silány rajzórák és merev rajztanárok útvesztőjében. Ha sokaknak sikerülne megszabadulni az évek alatt rájuk telepedő gátlásoktól, elképesztően színes alkotások születnének. Születtek nálunk is, mutatom is sorban őket.

Krisztofer Krokodil élete is valahogy így, egy papírlapon kezdődött. Nem bosszankodott soha a csirkelábai és a kissé zord nézése miatt, ő ilyen, így és részben ezért is szeretjük ennyire.

Mindkét terhességem alatt rengeteget varrtam. Kerestem a taposható időt, hogy végére érjek a listámnak. Ezen a listán Krisztofer Krokodil textilesítése is szerepelt, és éppen elkészült, ahogy visszaemlékszem. Majdnem 1 méter hosszú, anyaga polár. Nagyon könnyű polárt varrni, elsősorban, mert nem kell a széleket eldolgozni, emiatt a rávarrt rétegek is szebbek, egyszerűbben elkészíthetőek. A képen a krokodil a jelenlegi, három és fél éves állapotában szerepel, a napi használattól kissé megviselten, ugyanis kitüntett helyen, a nagy ágyában alszik.

Mutatom a vele egyidős, és méretben is szinte ugyanakkora testvérpárját, Zsiráf személyében, csak így egyszerűen. Ő az egyik a sok rajzolt állatom közül, akiknek sem a nevük, sem a vonalaik nincsenek túlgondolva. Szintén polárból készült és kapott egy csinos nadrágot, rugalmas, passzé anyagból.

Aztán kicsit több, mint másfél éve megszületett Nyuszi is, ő nem rajz alapján, hanem egy meglévő nyuszi másolataként. Valami megfogott benne is, úgyhogy gyorsan beköltöztettem hozzánk. Nyuszi 27 cm magas és maradék anyagokból varrtam. Egy kiselejtezett ing és egy régi, ámde annál izgalmasabb pamut / kordvászon szoknya volt az alapanyag.

Egy kicsit kakukktojás az utolsó a sorban, ugyanis egy párnahuzatról van szó. És rajta Elefántról, aki azért született, hogy emlékeztessen egy régi ruhadarabra, még a 90'-es évekből. Ne kérdezd, hogy miért teszek el ilyen idő távlatában ruhákat, magam sem  tudok rá ésszerű választ adni. Ez a kardigán is egy volt a sok emlék közül, amit egyszerűbb volt újratervezni, mint kidobni a szemétbe. Így legalább egy darabja velem maradhat még egy ideig.

Arra buzdítanálak, hogy varrj te is állatokat! Kitaláltakat is, annál jobb! Ha nem túl bonyolult a minta, kezdőként is nyugodtan belevághatsz. Az első és legfontosabb tanácsom, hogy a varrásnak szánt ráhagyás, a ruháknál használatosnál legyen több, hiszen az állatoknak sokkal nagyobb a vastagságuk, mint például egy ruhának. Olyan textilt válassz alapanyagként, ami nem rugalmas és van valamennyi tartása. Tömőanyagnak használhatsz vatelint, polisztirol gyöngyöt, törmelék szivacsot, vagy akár meglévő plüss állatokat is. Láttam már az utóbbira példát, mosás során egy cipzáron keresztül lehetett kihalászni a kisebb állatkákat. Készítés előtt mindig gondold végig, hogy kinek és milyen célra készíted az állatokat. Ha például csecsemőnek, akkor még véletlenül se legyenek rajta könnyen leszakítható részek, ne legyen bolyhos (szöszölős) az anyag, illetve igyekezz olyan textilt választani, amit ellenőrizhető festékkel színeztek. Ha az állatok elsősorban dekorációs céllal készülnek, akkor nyugodtan használj például csipkét, szatént, selymet. Ezek kényesebb textilek, a tisztításuk is nehézkes, de  a végeredmény is izgalmasabb lehet.

A fenti lista hamarosan folytatódik, ígérem, nem maradsz le róla!

.

Varrj és fuss!

Ha már itt a tavasz, a testmozgás köré csoportosítom az idei év első varrós projektjeit. A közösségi oldalon elöljáróban már olvashattál erről a telefontartóról, és most el is készült hozzá a részletes útmutató, szabásmintával együtt! Mindez ingyenesen, csak neked, sok szeretettel!

Talán már meséltem a maradék anyagokhoz fűződő kapcsolatomról, arról, hogy egy-egy különlegesebb textiltől egyszerűen képtelen vagyok megválni, még akkor is, ha belátható időn belül nem készítek belőle semmit. Inkább elteszem. Aztán jön a következő, és egy fél év múlva azon csodálkozom, hogy nem férnek el a dolgaim a megszokott helyükön. Egy ilyen rácsodálkozós és végtelenül elszánt délelőttön nekiláttam, hogy kiválogassam az anyagdarabokat, és búcsút vegyek azoktól, amiket nem fogok majd használni. Anyagtípus szerint megtörtént a kategorizálás, és ekkor bukkantam rá egy szoknyára. Még anyukámé volt, sőt, ő készítette mintegy 20 éve. Megtetszett a színe, a geometrikus mintája, mindenképp varrni szerettem volna belőle valamit. Ismered ezt az érzést?

A szoknya új életre kelt, csináltam egy tökéletesen egyedi telefontartót, hogy sportoláskor is magammal vihessem a kedvenc zenéimet.

A forma nagyjából adott volt, több ilyen típusú táska is kapható. Elkészítettem hozzá a szabásmintát, amit most megosztok veled. Töltsd le a csatolt dokumentumot és már kezdheted is a varrást.

Nem csak szabásmintát, hanem részletes elkészítési útmutatót is kapsz, rengeteg képpel, és jó tanáccsal. Kevesebb, mint egy óra alatt elkészítheted ezt a táskát, ami garantáltan egyedivé teszi a futó felszerelésed.

Hosszabb cipzárral két zsebet is kialakíthatsz külön a telefonodnak és a kulcsodnak (illetve a többi apróságnak). Minden információt megtalálsz a leírásban, nincs más dolgod, mint letölteni. Ajándéknak is tökéletes, garantáltan örülni fog neki a leendő tulajdonosa. Kezdőként is bátran belevághatsz, egyszerűen elkészíthető.

Olvasd szeretettel és szerezzen neked is sok örömöt a készítés és a használat is!



Ha bármi kérdésed van, keress bizalommal!

Húsvéti minimál

Minimál, már, ami a dekorációt illeti. A szociális részét maximálisan megéltük, és az első locsolás igazi emlékével is gazdagodott az aprónép.

Habár folyton időzavarban vagyunk, a tojásfestést semmiképp nem szerettem volna kihagyni a kézműves készülődésből. Hogy a másfél évesnek is sikerélménye legyen, hungarocellből és kartonból készült tojást festettünk.

Szerintem gyönyörűek lettek! Rajtahagytuk a pálcikákon és egyszerűen beletettük az asztalon álló vázába őket.

Tavaly volt egy nyuszis girlandunk is, ami a költözés során tönkrement, de nem volt túl bonyolult feladat újra elkészíteni. És, mivel nem szeretem kétszer ugyanazt megcsinálni, ezért kicsit változtattam a nyuszikon. A sablon is saját készítésű, a fiúknak nagyon tetszett,

Vattapamacs lett a farkuk, alkoholos filccel húztam meg a kontúrjukat és a fülüknél fogva lógattam fel őket egy zsinórra.

A rögzítést sem gondoltam túl, átlátszó celluxszal ragasztottam fel a szekrény oldalára. Mondom én, hogy minimál. 

Tavasz az ajtón

Az elmúlt években azt vettem észre magamon, hogy várom a tavaszt. Számolgatom vissza a napokat a télből, beszippantom az első meleg napok illatát, már február végén húsvéti recepteken gondolkodom és egyre hosszabb ideig tart, míg megiszom a kávémat az erkélyen. 

A várakozás hangulatához hozzátartozik a lakás dekorálása is, ezt is nagyon szívesen teszem, minden évben kicsit máshogy. Van, hogy a színek változnak csak, idén valahogy minden. Új lakásba költöztünk, és az elképzeléseink egy részét is sikerült megvalósítanunk. Letisztult, szellős és világos lett az új otthonunk. Némi inspirálódás után ezt a végtelenül egyszerű madaras dekorációt csináltuk a három éves nagyfiammal. A színek kiválasztásában nem jutottunk dűlőre, úgyhogy kapott egy adag madarat az általa kiválasztott árnyalatokban is.

Megrajzoltam a sablont, ennek segítségével kivágtuk a madarakat, majd felragasztottuk őket a bejárati ajtóra. A fekete "drót" egyszerű alkoholos filc, a madarakat pedig félbehajtott átlátszó celluxszal rögzítettük.

Ugyanezt a dekorációt el tudom képzelni ablaküvegen is, többféle papírból, vagy akár textilből kivágva.